

...prise d'Anita Fake & Emil Sinclear
Itt az új tinihorrorszar!
A filmgyártók ötlet híján pár éve elkezdték sorozatgyártani kultuszfilmjeink ócska remake-jeit. Legújabb pancserkodásuk eredménye a Rémálom az Elm utcában 1984-es gyermekijesztgető klasszikusunk amerikai mellmutogatós, szőke cica vérfagyasztóan sikítós változata. Sajnos nem mondhatjuk, hogy jó munkát végeztek. A trailert nézve talán reménykedhettünk benne, hogy valaki újrakezdte Freddy (Robert Englund) játszadozásait, a modern kori tinikkel is, ám az előzetes elolvasása után kiderül, hogy szó sincs ilyesmiről... Szegény Robertünket kihagyták a mókából, hogy egy hozzá nem értő, teljesen másmilyen karakter zúzza porrá azt a mítoszt, melyet kedvenc színészünk az álmokban gyilkoló mészáros köré felépített. Persze azért felismerhetünk a filmben klasszikus jeleneteket is, már-már a kopírozás határát súrló pontossággal lemásolva, mint például a kazánházban futkározó rémült fiatalok, vagy a fürdőkádban tárogatós lány lába között felnyúlós idegborzolás. Akár ki is vághatták volna a régi filmből... Nem tudom eldönteni, hogy emeli a film színvonalát, vagy még szánalmasabbak a rendezők, hogy ennyire nincsenek saját ötleteik.
Nos annyit mondhatok, hogy ha meg is nézem, félve teszem azt majd jövő nyáron. Nem, nem azért, mert olyan jó lesz XD. Maximum a csalódástól félek majd. De nem beszléhetek csak a magam nevében. A mostani tizenévesek hozzá sem fognak szagolni szegény divatjamúlt 80'-as évekbeli Freddynkhez... A rémálmokat már csak ebből a filmből fogják magukkal vinni. Jó szórakozást kívánok nekik hozzá!
Avagy egy csipet belőlem
Hozzávalók:
40 kg tiszta világgyűlölet
5 kg emberutálat
5 kg cinizmus
egy rész szarkazmus
2 kiskanál fekete humor
ízlés szerint: rosszindulat, kíméletlen kritika, zabolátlan őszinteség
Vegyük félbe a világgyűlöletet, és keverjük össze az emberutálattal, majd verjük jól fel a cinizmust, és adjuk hozzá a világgyűlölet másik felét. A két összetevőt óvatosan forgassuk össze. Ekkor jöhet a szarkazmus, melyet előtte alaposan megmostunk és felkarikáztunk, valamint a fekete humor. Vigyázzunk az arányokra, hogy ne legyen túl keserű, inkább keserédes. Kóstoljuk meg, majd a többi hozzávalóval ízlés szerint ízesítsük, amíg el nem éri a kívánt hatást. Csak forrón tálaljuk, de ne fogyasszunk belőle egyszerre túl sokat, mert megfekheti a gyomrunkat.
Könnyű emésztést kívánok!:)
A köznyelvben, főként az élő beszédben gyakran összekeverjük ezeket a szavakat, irtóra ciki. Azt gondolom mondanom se kell, hogy hány és mekkora kapa lóg ki annak a szájából, aki így tesz. Nem akarod, hogy mezőgazdasági kellékek éktelenkedjenek az ajkaidon? ELŐZD MEG! (nem, nem a labelloval) GONDOLKODJ, mielőtt megszólalsz! Számolj el tízig, és csak utána mondd!
Annyira sajnos nem értek a nyelvtanhoz, hogy szakszavakkal dobálózzak, de ennek a sorozatnak nem is az a lényege, hogy szakszerű legyen. Egyszerűen csak az, hogy megállítsa (már amennyire tudja) nyelvünk elkorcsosodását. Így példákkal szemléltetem a különbséget:
-Nem szeretnék olyan lenni, MINT azok a tinik, akik hajléktalanokat vernek agyon az éjszaka leple alatt bódult állapotban.
-Mi MIND egyek vagyunk.
Biztosan lesz olvasó, aki majd azt gondolja, hogy nem létezik olyan korlátolt ember ebben az országban, aki ezeket keveri. Kicsi szívem, MI NYITOTT FÜLLEL (ÉS SZEMMEL) JÁRUNK.